WTN Jód & szelén 60 kapszula

Milyen esetekben használd?

Ha pótolnád az egymás hatását is erősítő jódot és a szelént önálló nyomelemekként olyan esetekben, mint:

• száraz bőr és haj,
• hajhullás, törékeny körmök,
• fáradtság, gyengeség, állandó kimerültség,
• hízás – anyagcsere-lassulás miatt,
• hidegérzékenység,
• lassú szívverés,
• izomgyengeség és görcsök,
• csökkent pajzsmirigyfunkció.

Továbbá hasznos kiegészítő lehet stressz alatt álló vagy rendszeresen sportolóknak, terhes vagy szoptató édesanyáknak, azoknak, akik felszívódási zavarokkal küzdenek (Chron-betegség, cöliákia), esetleg alacsony fehérjebevitelű diétát folytatnak.

A szelén részt vesz az antioxidáns védelemben, a pajzsmirigyhormonok anyagcserére gyakorolt hatásában, valamint a szervezet immunrendszerének működésében. A jód pedig nélkülözhetetlen a pajzsmirigyhormonok, például a trijódtironin (T3) és a tiroxin (T4) hormonok termeléséhez, amelyek elengedhetetlenek az anyagcserében, a növekedésben és a fejlődésben.

Miben előremutató a WTN Jód és szelén más, hasonló termékekhez képest?

• Organikus barnamoszatból kivont jódot tartalmaz, ami nemcsak kitűnően hasznosuló, de természetes és tiszta (bio) jódforrás.
• Másik összetevője a szelenometionin, ami a szelénnek a metionin aminosavval alkotott komplex formája. Ennek köszönhetően könnyen felszívódik, nemcsak hatásosan növeli a vérplazma és a szövetek szelénkoncentrációját, de felezési ideje is 2,5-szer hosszabb, mint a szervetlen formáknak. Ezáltal sokkal tovább képes a szervezetben maradni, mivel a metionin aminosavhoz hasonlóan be tud épülni a fehérjékbe.

Miért és hogyan működik a termék?

Amennyiben a szervezet jódellátottsága nem megfelelő, a jódigényes szervek között versengés indul meg.. A legtöbb esetben az elsőbbséget szinte mindig a pajzsmirigy nyeri, mivel az élethez nélkülözhetetlen hormonokat termel. Nem véletlenül vált a köztudatban a jód a pajzsmirigy nyomelemévé, holott általánosságban elmondható, hogy valamennyi hormon- illetve váladéktermelő mirigy jódigényes szövet.

A szervezetben azok a mirigyek és szövetek is használják, igénylik a jódot egészséges felépítésük és működésük fenntartásához, amelyek nem jódtartalmú váladékot/hormont termelnek, ilyenek például a:

Mellékvesék: jód hiányában csökken a stressztűrő képesség.

Herék: hormontermelésük és szöveti struktúrájuk fenntartása jódigényes.

Petefészkek: jódhiány esetében ciszták, ciklusproblémák, hormonzavarok jelentkezhetnek. A jód fontos az ösztrogénfajták kiegyensúlyozott termelődéséhez. De jódigényes közeg a méhnyálkahártya és a méhnyak is.

Mellek: a jódhiány a melleknél fibrocisztás emlőbetegségben, cisztákban, csomókban jelentkezhet. Szoptatás során a jódszükséglet sokszorosára emelkedik.

Idegrendszer: az agy-gerincvelői folyadékban nagy mennyiségben található meg a jód. Szerepe kiemelkedően nagy ezen a területen, élénkké teszi az idegrendszert.

Tobozmirigy: a jód hatására javulhat a cirkadián ritmus.

Máj: szabályozza a jód körciklust.

Hasnyálmirigy: a jód az inzulintermeléshez és vércukorszint szabályozáshoz járulhat hozzá azáltal, hogy a hasnyálmirigy működését és szöveti struktúráját támogatja, valamint hatással van az inzulinreceptorok működésére is.

Nyál és könnymirigyek: jód hiány esetében szem- és/vagy szájszárazság jelentkezhet.

Szív: az ingerület megfelelő terjedésében a jód- és szelén ellátottságnak kiemelkedő szerep jut.

Bőr: jódtelítettség esetén a szervezetben tárolt jód 20%-a a bőrben található, puhává, hidratálttá, vízállóvá teszi a bőrt. A jód gyorsíthatja a sérülések, vágások gyógyulási folyamatát. Jódhiány esetén az izzadságmirigyek nem tudják ellátni funkciójukat, elmaradhat az izzadás.

Gyomor-bél traktus: a jód fontos a nyálkahártya egészségének megőrzésében, a szekrétumok termelődésében. Jód hiányában sérülhet a gyomorsav termelés mennyisége.

Magzati fejlődés: a jódnak az idegrendszer megfelelő kifejlődésében és szelénnel együtt az apoptózisban (programozott sejthalál például az ujjak formálódásában) van szerepe.

A jód számos kulcsfontosságú szerepet játszik a szervezetben, de az egyik markáns szerepe a szelénnel való szinergikus kapcsolata, mellyel biztosítják (többek közt) a pajzsmirigy egészségét. A pajzsmirigyhormonokat átalakító enzimek ugyanis mind szelénfüggők. 

A fentiek mellett a szelén lehetővé teszi a biokémiai reakciók és folyamatok zökkenőmentes lefolyását, támogatja az endokrin-, immun-, szív- és érrendszert. Remek antioxidáns, hiszen a glutation (legfőbb antioxidáns) újrahasznosítási ciklus egyik kulcseleme, ezáltal védi a sejteket a káros oxidatív stressz ellen.

Még a DNS-szintézisben is részt vesz, a szaporodáshoz is létfontosságú, és védhet a fertőzések ellen.

A szelénhiány általában kardiomiopátiával (szívizombetegség) vagy a pajzsmirigy alulműködés tüneteivel jár, míg a túlzott mennyiség hajhullást, köröm elszíneződést, köröm töredezettséget, bőrgyulladást, hányingert, hasmenést, fáradtságot, perifériás neuropátiát (az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek betegsége) és szokatlan fokhagymás leheletszagot okoz.

Fontos tudni, hogy az emésztőrendszeri betegségek, például a Crohn-betegség és a cöliákia szintén megnehezíthetik a szelén felszívódását.

Összetevők (1. táblázat): organikus barnamoszat, zselatin (kapszulahéj), szelenometionin.